Hazánk lakosságának 20-30 százalékát érinti a visszérbetegség. A panaszok már a 20-30 éves korosztály tagjai között is egyre gyakrabban jelentkeznek – pókhálóerek, seprűvénák, elszórtan látszó visszerek, lábdagadás, éjszakai lábikragörcs. Az idejében megkezdett kezelés nélkülözhetetlen az olyan súlyos szövődmények, mint a lábszárfekély, a visszérgyulladás, lábelhalás és tüdőembólia elkerülése végett.
A visszerek kialakulása nagy mértékben függ öröklött tényezőktől, így amennyiben a családban már korábban előfordult visszeres megbetegedés, fordítsunk külön gondot a megelőzésre is.
A felületes vénák kitágulását a felületes vénákban megnövekedett nyomás okozza, mely a visszér kiürülését nehezíti. A megnehezített kiürülés miatt a mögöttes vénaszakaszokban pangás lép fel. A pangás miatt a vénafalra fehérvérsejtek tapadnak ki, melyek bizonyos érfalkárosító anyagok termelése révén tönkreteszik a visszerek falát, melynek eredménye a vénafal kitágulása. Egy 2007-ben készült felmérés szerint a férfiak 19, a nők 45 százalékának vannak visszeres panaszai. Az életkor előrehaladtával a megbetegedés előfordulási aránya drámaian nő: míg 30 és 39 év között 20 százalék, addig 50 és 59 év között már 47, hatvan év felett pedig már 59 százalékos. Az idősebb korosztály körében jelentkező magasabb előfordulás azonban nem kizárólag tekinthető a korral járó következménynek. A fiatalabb korban észlelt, még könnyen kezelhető, visszafordítható kezdeti tünetek megfelelő terápia hiányában később súlyosabb formában jelentkeznek az idősebb korosztály körében.
A visszerek kialakulását az öröklött hajlamon kívül nagy mértékben növeli az ülő- és állómunka (tartós egy helyben történő állás, vagy ülés), a túlsúly és a terhesség. Sokan a várandósság alatt, illetve szülés után tapasztalják visszerek megjelenését. Ilyenkor is fontos időben megkezdenünk a kezelést, különösen, ha a későbbiekben még tervezünk gyermeket. A tapasztalatom az, hogy a legtöbben akkor fordulnak orvoshoz, ha már jelentős fájdalmaik vannak, azaz éjszakai lábszárgörcs, vagy már egy rövidebb séta közben is lábszárfájdalom, „nehézláb érzés” alakul ki.
Még komolyabb szövődmény a mélyvénás trombózis, amely már jelentős fájdalommal, duzzanattal, kékes elszíneződéssel jár, életveszélyes következménye tüdőembólia lehet - mondta el dr. Antal Szilvia, érsebész. A visszérbetegségek kezelésében különösen fontos, hogy már az első panaszok jelentkezésekor - még akkor is, ha az csak esztétikai vagy alig zavaró - forduljunk szakorvoshoz. Ilyenkor nem csak a szövődményeket előzhetjük meg, de a kezelés és gyógyulás is jóval egyszerűbb, gyorsabb lehet. A visszeres panaszok kiújulása ellen életmód változtatással és rendszeres szűrővizsgálatokkal védekezhetünk. Az „anti visszér-program” már azoknak is segítséget nyújt, akiknél mindössze a kezdeti jelek jelentkeznek. Segít megelőzni a visszérbetegség súlyosbodását, a műtétet igénylő állapot elérését.
A jelentős túlsúllyal rendelkező beteg nehezebben mozog, kevésbé képes aktív mozgásra. Ezáltal az erek munkáját segítő izompumpa is kevésbé működik, ami visszerek tágulatához, lábdagadáshoz, lábszárvizenyőhöz vezet.
A megfelelően összeállított étrend mellett a mozgás is segíthet a súlyfelesleg leadásában. A rendszeres mozgást kezdjük az alapoknál. A visszér program speciális mozgássorozatokat tartalmaz, melyek a súlycsökkentés mellett kifejezett érerősítő elemekkel tarkítottak.
Normál testsúlyú egyének számára is fontos időt szakítani a rendszeres testmozgásra. Minden olyan mozgás, ami az alsó végtagok izmait megmozgatja jó hatású, azaz segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek és a bőr vérellátását.
Ülő- és állómunkát végzők esetében is fontos, hogy időnként megmozgassák lábaikat, ezáltal fokozva a vérkeringést, csökkentve az erekben a nyomást. Az elvárt hatás érdekében érdemes követni a speciálisan előírt, személyre szabott mozgásgyakorlatokat.
A visszerek elkerüléséhez nélkülözhetetlen nap, mint nap biztosítanunk azokat a tápanyagokat, amelyek segítik az erek állapotának megőrzését. A keringés javítására és az érfalak erősítésére ajánlott a C- és E vitamin. Fogyasszunk naponta 1-2 adag sötét színű gyümölcsöt vagy zöldséget, például bogyósokat, cseresznyét vagy paradicsomot.
A rendszeres torna és a megfelelő étrend mellett a megelőzés érdekében alkalmazhatunk különböző táplálékkiegészítőket, gyógynövényeket is. A szúrós csodabogyó, szőlőlevél, varázsmogyoró, tigrisfű és vadgesztenye tartalmú táplálékkiegészítők és krémek hatékonyan alkalmazhatóak a visszeres panaszok megelőzésére és kiegészítő kezelésükre. (Prima Medica Érközpont)
Forrás: webbeteg.hu
kép forrása: pixabay.com
Tény, hogy inzulinrezisztanciám (meg még elég sok mindenem :) ) van, ami miatt fontos lenne legalább heti 2-3x 1 órát mozognom. Ez ment is, teherbeesés előtt. Akkor nemes cél lebegett a szemem előtt. :) Most, hogy egyelőre nincs kistesó betervezve, eléggé elhanyagoltam a sportot, pedig ha néha rám jön a dili, és ugrálok egy órát Béres Alexandra vagy Rubint Réka DVD-jére (esetleg pilates vagy callanetics tornát végzek), rájövök, hogy hiányzik is és jól is esik a mozgás. Nem mellesleg büszke vagyok magamra ilyenkor!
Szóval: ha ma hazamegyek, a kisfiunk nagyanyónál "lakik" a héten, mit is fogok csinálni a sok-sok szabadidőmmel, ami rám szakad? Takarítani, vagy tornázni? ;) Előtte viszont irány a gyógyszertár vagy a biobolt, vadgesztenyetartalmú krémért! (Remélem, még visszafordítható az állapot!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése